Dr. Lakos Andr√°s
Orvosoknak szánt rövid összefoglaló a kullancs által terjesztett betegségekr
ŇĎl.

Kullancsencephalitis (v√≠rusos agyh√°rtya- √©s agyvelŇĎ
gyullad√°s)
Ritka betegs√©g. A v√©dŇĎolt√°sok bevezet√©se elŇĎtt √©vente √°tlagosan 300 esetet ismertek fel. Az olt√°sok hat√°s√°ra az ut√≥bbi 5 √©vben folyamatosan cs√∂kken a betegs√©g gyakoris√°ga. Tavaly m√°r alig t√∂bb mint 70 betegben k√≥rism√©zt√©k. A kullancsencephalitis 1-2%-ban okoz hal√°lt, kb. 10%-ban maradand√≥ b√©nul√°st, √©s kb. 40%-ban enyh√©bb-s√ļlyosabb maradand√≥ agyk√°rosod√°st. A betegs√©g elsŇĎsorban a nyugat-magyarorsz√°gi ter√ľleteken (fŇĎleg Zala megy√©ben) fordul elŇĎ, de az Alf√∂ld kiv√©tel√©vel mindenhonnan jelentenek eseteket. A kullancscs√≠p√©st k√∂vetŇĎen √°tlagosan egy h√©ttel m√©rs√©kelt l√°z, majd 1-2 hŇĎemelked√©ses nap ut√°n magasabb l√°z, heves fejf√°j√°s, h√°nyinger, h√°ny√°s, sz√©d√ľl√©s l√©phet fel. S√ļlyosabb esetben eszm√©letveszt√©s, megelŇĎzŇĎen fokoz√≥d√≥ alusz√©konys√°g vagy √©pp ingerl√©kenys√©g utal a k√∂zponti idegrendszer k√°rosod√°s√°ra. A betegs√©g √∂nt√∂rv√©nyŇĪ, az orvosi kezel√©s csak t√ľneti jellegŇĪ √©s csak kism√©rt√©kben enyh√≠theti a k√≥rlefoly√°st. Adott esetben g√©pi l√©legeztet√©sre, teh√°t intenz√≠v oszt√°lyos kezel√©sre szorul a beteg. A v√≠rus ellen hat√≥ gy√≥gyszer√ľnk nincs, √©s mire a t√ľnetek kifejlŇĎdnek, m√°r a k√≥rokoz√≥ elpuszt√≠totta az idegsejtek jelentŇĎs r√©sz√©t.

A megelŇĎz√©sre osztr√°k √©s egy n√©met k√©sz√≠tm√©ny is kaphat√≥ a patik√°kban. Ezek el√∂lt v√≠rust tartalmaznak. A tart√≥s v√©detts√©g kialak√≠t√°sa √©rdek√©ben ism√©telten kell az olt√°sokat beadni. Az elsŇĎ olt√°s ut√°n 30 nappal, majd f√©l- egy √©vvel alkalmazott injekci√≥kat 3 √©vente egy eml√©keztetŇĎ olt√°ssal kell felfriss√≠teni. Az Encepurral nemr√©g fejezt√ľnk be egy ny√≠lt klinikai vizsg√°latot. Ezzel a k√©sz√≠tm√©nnyel a 0., a 7. √©s a 21. napon oltva m√°r a 3. h√©ten ragyog√≥ immunv√°laszt kaptunk. A k√∂zel 400 beadott olt√°s k√∂vetkezt√©ben kialakul√≥ mell√©khat√°s nem volt. Egy idŇĎs p√°ciensben alakult ki a 3. olt√°st megelŇĎzŇĎ majd k√∂vetŇĎ napokban polyarthritis. L√°zreakci√≥t 2-3%-ban, hŇĎemelked√©st gyakrabban √©szlelt√ľnk. A v√©dŇĎolt√°s mindenkinek aj√°nlhat√≥, aki a term√©szetben dolgozik vagy pihen.

Lyme-kór

A Lyme-k√≥r szinte mindenben a kullancsencephalitis ellent√©te. Bakteri√°lis fertŇĎz√©s, j√≥l gy√≥gy√≠that√≥. A beteg sorsa j√≥r√©szt a kezelŇĎorvoson m√ļlik. A klinikai k√©p, a k√≥rlefoly√°s v√°ltozatos. Hal√°loz√°s nincsen, de a fertŇĎz√©s id√ľltt√© v√°lhat, √©vtizedekig is eltarthat, s√ļlyoss√°ga ebbŇĎl ad√≥dik. A fertŇĎz√©s k√≥rism√©z√©se is sokkal nehezebb, e t√©ren sz√°mos bizonytalans√°ggal tal√°lkozhatunk m√©g 25 √©vvel a betegs√©g felfedez√©se ut√°n is. A Lyme betegs√©g az eg√©sz orsz√°gban elŇĎfordul, sokkal gyakoribb, mint az elŇĎzŇĎ k√≥rk√©p. √Čvente kb. 10 000 friss fertŇĎz√©ssel lehet sz√°molni.

Szerencs√©re gyakori (de t√°volr√≥l sem minden esetben mutatkoz√≥), k√∂nnyen felismerhetŇĎ jel a kullancscs√≠p√©s hely√©n lassan n√∂vekvŇĎ, ov√°lis alak√ļ erythema migrans. Ez gyakran c√©lt√°blaszerŇĪ: k√∂zep√©n lil√°s, a sz√©l√©n piros, a kettŇĎ k√∂z√∂tt pedig halv√°ny vagy √©pp eg√©szs√©gesnek l√°tsz√≥ bŇĎrter√ľlet mutatkozik. A folt azonban lehet homog√©n, vagy √©pp apr√≥ bev√©rz√©sekkel tark√≠tott. MegnŇĎhet ak√°r 50 cm nagyra is. Gyermekekn√©l a cs√≠p√©s gyakori a fejen, a f√ľl m√∂g√∂tt. Ilyenkor csak egy halv√°ny cs√≠k l√°that√≥ a f√ľl elŇĎtt, ami lassan halad az orr fel√©. A t√©rdhajlatban √©s a l√°gy√©khajlatban is cs√≠kszerŇĪ, kezdetben kiss√© duzzadt lehet a folt, ami egy√©bk√©nt f√°jdalmat nem okoz, viszketni is csak minim√°lis m√©rt√©kben szokott. ElŇĎfordul, hogy komoly f√°rad√©konys√°ggal, fej, √≠z√ľleti vagy izomf√°jdalmakkal j√°r. Gyakran a l√°tv√°nyon k√≠v√ľl azonban semmi m√°s panaszt nem okoz. L√°z szinte soha sincsen. A bŇĎrp√≠r legal√°bb egy h√©tig, esetenk√©nt h√≥napokig megmarad, de elŇĎbb-ut√≥bb kezel√©s n√©lk√ľl is eltŇĪnik. (Att√≥l m√©g a k√≥rokoz√≥ a szervezetben tov√°bb szaporodhat.) B√°r az erythema migrans k√∂nnyen felismerhetŇĎ, m√©gis naponta tal√°lkozom betegekkel, akiket "p√≥kcs√≠p√©ssel", gomb√°s bŇĎrfertŇĎz√©ssel vagy allergi√°s bŇĎrbetegs√©g gyan√ļj√°val kezelnek. Ennek elsŇĎsorban az az oka, hogy az emberek csak minden m√°sodik kullancscs√≠p√©st ismernek fel. Azt gondolj√°k, hogy a kullancs √∂r√∂kk√© a bŇĎrben marad, √©s ha nem tal√°lt√°k meg, akkor m√©g a folt megjelen√©s√©nek idej√©ben is ott kellene tart√≥zkodnia. Term√©szetesen a kullancs √©tkezni j√°r a bŇĎrbe, ha j√≥llakott, t√°vozik. A kullancsok fiatal alakjai (a l√°rv√°k) szabad szemmel m√©g egy csecsemŇĎ bŇĎr√©ben is alig vehetŇĎk √©szre. A szabadban t√©nykedŇĎ, rovarcs√≠p√©sekkel √©s apr√≥ s√©r√ľl√©sekkel tark√≠tott felnŇĎtt bŇĎr√©ben m√©g a gombostŇĪfejnyi nimf√°k sem ker√ľlnek felismer√©sre.

Ritk√°bb, t√∂bbnyire gyermekek f√ľlcimp√°j√°n mutatkoz√≥ bŇĎrelv√°ltoz√°s a borrelia lymphocytoma. Ez egy lil√°sv√∂r√∂s, t√∂m√∂tt √©s f√°jdalmatlan csom√≥. FelnŇĎttekben az emlŇĎbimb√≥ mellett fordulhat elŇĎ. Kezel√©s n√©lk√ľl h√≥napokig l√°that√≥.

Amennyiben a fertŇĎz√©st nem ismerik fel a korai szakaszban, akkor hetek m√ļlva sz√≠vizomgyullad√°s keletkezhet. Szerencs√©re ez ritka betegs√©g, t√∂bbnyire AV-blockal √©s meglassult sz√≠vver√©ssel j√°r. Hetek-h√≥napok m√ļlva idegrendszeri t√ľnetek keletkezhetnek. Gyermek- √©s fiatal felnŇĎttkorban arcidegb√©nul√°s, t√ľnetszeg√©ny agyh√°rtyagyullad√°s √©s v√°ndorl√≥ ideggyullad√°sok keletkezhetnek. Chr. encephalomyelitis nagyon ritka, amennyiben felmer√ľl a gyan√ļja, specialista feladata ennek az igazol√°sa vagy kiz√°r√°sa. H√≥napok-√©vek m√ļlt√°n √≠z√ľleti gyullad√°sok keletkeznek. LegjellemzŇĎbb a t√©rd√≠z√ľlet jelentŇĎs folyad√©kgy√ľlemmel j√°r√≥, de viszonylag f√°jdalmatlan duzzanata. Lyme arthritisben mindig igen magas borrelia IgG antitestmennyis√©get kapunk. IgM vizsg√°latnak √©rtelme ebben a k√≥rform√°ban nincsen. M√©gis sz√°mos beteget kezelnek - t√©vesen - pozit√≠v borrelia IgM szerol√≥giai leletekre alapozva.
T√∂bbnyire idŇĎsebb nŇĎbetegekben fordul elŇĎ a v√©gtagi bŇĎrsorvad√°s, ami ak√°r √©vtizedes lappang√°si idŇĎ ut√°n kezdŇĎdik. A bŇĎr elv√©konyodik, √°ttŇĪnnek alatta az erek. Rendszerint igen f√°jdalmas, mert az alatta l√©vŇĎ idegv√©gzŇĎd√©sek √©s csontok is megbetegszenek. A k√≥rokoz√≥ (Borrelia burgdorferi sensu lato) ugyanis nemcsak haematogen √ļton terjed, hanem per continuitatem is v√°ndorol a sz√∂vetek k√∂z√∂tt. Dug√≥h√ļz√≥ alak√ļ, tengelye k√∂r√ľl gyorsan p√∂rgŇĎ mikrob√°r√≥l van sz√≥, ami k√©pes a sejteket is megf√ļrni. Az elpuszt√≠tott emberi sejt membr√°nj√°t vegyv√©delmi k√∂penyk√©nt h√ļzza mag√°ra, √©s √≠gy a szervezet nem k√©pes ŇĎt, mint idegent felismerni, hiszen csak a szabadon l√©vŇĎ, gazdamembr√°nt "l√°tja".

A k√≥rokoz√≥ egyed√ľl√°ll√≥ tr√ľkkje, hogy a magasabbrendŇĪ szervezetben megtal√°lhat√≥ egyik feh√©rjebont√≥ enzimet, a plasminogent tart√≥san aktiv√°lja. Ahol elhalad, ott a leboml√°s ker√ľl t√ļls√ļlyba, m√©gpedig √ļgy, hogy maga a k√≥rokoz√≥ szinte semmilyen idegen anyagot (toxint vagy proteas√©t) sem termel, ez√°ltal a szervezet nem √©rzi igaz√°n ellens√©gesnek, √©s alig k√ľzd ellene. Ennek k√∂vetkezm√©nye, hogy az immunv√°lasz szokatlanul lassan alakul ki.

A betegség diagnózisa az alábbiak alapján lehetséges:

1. Az erythema migrans gyakorlott szakember sz√°m√°ra k√∂nnyen felismerhetŇĎ, annak ellen√©re, hogy sokf√©le bŇĎrbetegs√©g √©s fertŇĎz√©s okoz lassan n√∂vekvŇĎ, gyŇĪrŇĪ alak√ļ bŇĎrp√≠rt. Leggyakrabban a microsporiasist (tinea cutis), a granuloma anularet, az erythema nodosumot √©s a morphe√°t k√≥rism√©zik t√©vesen borrelia fertŇĎz√©snek. A microsporiasis lassan n√∂vekszik, √°tm√©rŇĎje t√∂bbnyire nem haladja meg az 5 cm-t. A sz√©li r√©sz kiss√© felh√°nyt, t√∂redezett, barn√°s sz√≠nŇĪ, k√∂zepe h√°mlik. Macskakontaktus mindig kider√≠thetŇĎ. A granuloma anulare a sz√©li r√©szen papulosus, a bŇĎrbŇĎl kiemelkedik, itt t√∂m√∂ttebb tapintat√ļ. Az erythema nodosum a centrum√°ban t√∂m√∂tt, a bŇĎrbŇĎl kiemelkedik, az erythema a sz√©lek fel√© halv√°nyabb. Gyakran a s√≠pcsont felett keletkezik, √©s szinte mindig t√∂bbsz√∂r√∂s √©s f√°jdalmas elv√°ltoz√°s. A morphea t√∂bbnyire k√∂nnyen elk√ľl√∂n√≠thetŇĎ. Van azonban olyan form√°ja is, ami megt√©veszt√©sig hasonl√≠t az erythema migransra. Ilyen esetben is jellemzŇĎ a morphe√°ra, hogy a felsz√≠ne - s√ļrol√≥ f√©nyben ez j√≥l l√°that√≥ - a k√∂rnyezet√©n√©l f√©nyesebb, kiss√© csillog√≥. Amennyiben a javasolt antibiotikumok valamelyik√©re (penicillin, amoxicillin, doxycyclin, cefuroxim) az erythema nem javul, nagy val√≥sz√≠nŇĪs√©ggel hib√°s volt a diagn√≥zisunk. Az erythema migrans jelentŇĎs√©ge k√ľl√∂n√∂sen nagy, mert seg√≠ts√©g√©vel a betegs√©g m√°r akkor is felismerhetŇĎ, amikor a v√©rvizsg√°lati eredm√©ny m√©g negat√≠v. Megford√≠tva: erythema migrans felismer√©se eset√©n nem szabad laborat√≥riumi vizsg√°lati eredm√©nytŇĎl f√ľggŇĎv√© tenni a kezel√©st. Amennyiben nem vagyunk biztosak a k√≥rism√©ben, beteg√ľnket k√ľldj√ľk infectologushoz.
2. A folt sz√©l√©bŇĎl vett bŇĎrbiopszi√°s mint√°b√≥l a k√≥rokoz√≥ kiteny√©szthetŇĎ. A teny√©szt√©s k√∂r√ľlm√©nyes, az orsz√°gban rajtunk k√≠v√ľl m√°s nem is v√©gzi. Volt olyan sorozatunk, amikor 92%-ban tudtunk az erythema migransb√≥l kiteny√©szteni a k√≥rokoz√≥t. Ezek t√∂bbs√©ge B. afzelii volt. B. gariniit sokkal ritk√°bban tudtunk kimutatni, m√≠g B. burgdorferi s. s-t csak 1%-os gyakoris√°ggal tal√°ltunk. (Ez az√©rt √©rdekes, mert m√°s vizsg√°latok szerint a kullancsokban ez a borrelia faj is gyakori, de emberi megbeteged√©st Eur√≥p√°ban √ļgy tŇĪnik, csak nagyon ritk√°n okoz.) Vizsg√°lataink szerint a teny√©szt√©s sikere a biopszia m√©ret√©tŇĎl, a jelen l√©vŇĎ k√≥rokoz√≥k sz√°m√°t√≥l √©s a t√°poldat minŇĎs√©g√©tŇĎl f√ľgg. A borrelia an√©lk√ľl, hogy szaporodna, h√≥napokig √©letk√©pes marad a t√°poldatban (feltehetŇĎen nincs ez m√°sk√©nt az √©lŇĎ szervezetben sem). Egy acrodermatitises betegbŇĎl pl. f√©l √©ves (!) incubatio ut√°n teny√©sztett√ľk ki a borreli√°t.
3. A k√≥rokoz√≥ ellen a szervezet ellenanyagokat termel. Ezek az ellenanyagok k√ľl√∂nb√∂zŇĎ technik√°kkal kimutathat√≥k. Az elj√°r√°s l√©nyege, hogy a mesters√©gesen szapor√≠tott k√≥rokoz√≥t √∂sszehozz√°k a vizsg√°land√≥ v√©rmint√°val, √©s a l√©trej√∂vŇĎ reakci√≥t azut√°n v√°ltozatos m√≥don kimutatj√°k. Mivel sokf√©le borrelia van, amelyek a teny√©szt√©s √©s feldolgoz√°s sor√°n is m√≥dosulnak, azon t√ļl a kimutat√°sban szereplŇĎ sz√°mos vegyszer is elt√©rŇĎ (t√∂bbsz√∂r√∂s szendvicset, amolyan big-big-Macet kell elk√©pzelni), az elj√°r√°sok standardiz√°l√°sa szinte megoldhatatlan. √Āltal√°nos v√©lem√©ny, hogy a kereskedelmi forgalomban kaphat√≥ kitek gyakran t√©vednek. Az √°ltalunk alkalmazott elj√°r√°s be√°ll√≠t√°sakor 1200 vizsg√°latot v√©gezt√ľnk k√ľl√∂nb√∂zŇĎ klinikai t√ľneteket mutat√≥ Lyme betegek √©s eg√©szs√©ges, valamint egy√©b betegs√©gben szenvedŇĎ kontrollok v√©rmint√°in. Ennek alapj√°n hat√°roztuk meg a cut-off szintet, teh√°t hogy melyik pontt√≥l tekintj√ľk "pozit√≠vnak" az adott v√©rmint√°t. Hasonl√≥an alapos be√°ll√≠t√°st tudom√°sunk szerint egyetlen, haz√°nkban forgalomban l√©vŇĎ teszttel sem v√©geztek.
K√ľl√∂n probl√©m√°t okoz, hogy az ellenanyagok m√©g a fertŇĎz√©s gy√≥gyul√°sa ut√°n is termelŇĎdnek. Csak k√ľl√∂nleges elj√°r√°sok alkalmasak a gy√≥gyult vagy a m√©g jelenleg is zajl√≥ fertŇĎz√©s k√∂vetkezt√©ben termelŇĎdŇĎ ellenanyagok elk√ľl√∂n√≠t√©s√©re. A hazai laborat√≥riumok √°ltal√°ban nincsenek ilyen vizsg√°latokra felk√©sz√ľlve. Tudom√°sunk szerint egyed√ľl mi v√©gz√ľnk rutinszerŇĪen erre alkalmas (√ļn. √∂sszehasonl√≠t√≥ Western blot) vizsg√°latokat.
4. A PCR (polymerase chain reaction, elm√©letileg egyetlen borrelia genomot is kimutat√≥ elj√°r√°s) √©rz√©kenys√©ge bŇĎrbiopszi√°s mint√°n valamivel nagyobb, mint a teny√©szt√©s√©, de v√©rminta vagy liquor vizsg√°lat√°ra gyakorlatilag alkalmatlan. Legink√°bb Lyme arthritis elk√ľl√∂n√≠tŇĎ k√≥rism√©z√©s√©re haszn√°lhat√≥, ott is azonban a synovialis membr√°n biopszi√°s mint√°j√°ban k√©pes megtal√°lni a k√≥rokoz√≥t.


A Lyme betegs√©g valamennyi form√°ja j√≥l reag√°l antibiotikumokra. Ha a beteg m√©gsem gy√≥gyul, t√∂bbnyire t√©ves diagn√≥zisr√≥l van sz√≥. Nehezebb meggy√≥gy√≠tani az alkoholist√°kat, a diabeteseseket. A borrelia fertŇĎz√∂tt gravid√°k ell√°t√°sa is specialista feladata. BorreliafertŇĎz√©s miatt interrupti√≥t javasolni s√ļlyos szakmai hiba.

√Č-Amerik√°ban m√°r 3 √©ve t√∂rzsk√∂nyveztek egy olt√≥anyagot, ami azonban Eur√≥p√°ban nem haszn√°lhat√≥ az elt√©rŇĎ antigenit√°s√ļ k√≥rokoz√≥k miatt. Eur√≥p√°ban is nagy erŇĎkkel dolgoznak a v√©dŇĎolt√°s kidolgoz√°s√°n. Az eur√≥pai vakcina klinikai kipr√≥b√°l√°s√°t h√°tr√°ltatta, hogy t√∂bb olyan borreli√°t is izol√°ltunk, melyek antigenit√°sa elt√©rt az olt√≥anyagba eddig be√©p√≠tett recombinans antig√©nektŇĎl.

TIBOLA

A betegs√©get √©n kereszteltem el, √©s t√°volr√≥l sem biztos, hogy √©vtizedek m√ļlva is √≠gy fogj√°k h√≠vni. Az elnevez√©s a "kullancs √°ltal terjesztett nyirokcsom√≥-duzzanat" angol ford√≠t√°s√°b√≥l k√©pzett mozaiksz√≥.
Leggyakrabban kisgyermekek betegs√©ge. A gyakori ixodesekn√©l j√≥val nagyobb testŇĪ, lencs√©nyi-bors√≥nyi kullancs (Dermacentor marginatus vagy reticulatus) cs√≠p√©se ut√°n keletkezik. A cs√≠p√©s a hajas fejbŇĎr√∂n √©ri az √°ldozatot (ez a fajta kullancs a kifejezetten szŇĎr√∂s √°llatokat kedveli. ElsŇĎsorban a sŇĪrŇĪ √©s hossz√ļ haj√ļ gyermekek vesz√©lyeztetettek.) Napokkal-hetekkel k√©sŇĎbb a cs√≠p√©s helye megduzzad, kifek√©lyesedik, v√°lad√©kozik. K√∂r√ľl√∂tte - teh√°t a tark√≥n, a hajas fejbŇĎr alatt, ahol egy√©bk√©nt szinte sohasem l√°tunk ilyet - babnyi nyirokcsom√≥-duzzanatok keletkezhetnek. A lok√°lis reakci√≥ (eschar) hely√©n jellegzetes 1-2 cm-es alopecia alakul ki. Ennek alapj√°n a m√°r hosszabb ideje gy√≥gyult esetek is felismerhetŇĎk. A betegs√©g j√≥indulat√ļ, mag√°t√≥l is meggy√≥gyulhat, csak ritk√°n alakul ki idegrendszeri sz√∂vŇĎdm√©ny, vagy elh√ļz√≥d√≥, id√ľlt lefoly√°s. Maga a fertŇĎz√©s ritk√°n j√°r l√°zzal, hŇĎemelked√©s gyakori. Egyes antibiotikumokkal j√≥l gy√≥gy√≠that√≥. Az elm√ļlt 3 √©vben t√∂bb mint 80 esetet gyŇĪjt√∂tt√ľnk √∂ssze, teh√°t v√©lhetŇĎen gyakori k√≥rk√©prŇĎl van sz√≥. A fertŇĎz√©s Eur√≥pa nagy r√©sz√©n megtal√°lhat√≥. Az elsŇĎ le√≠r√°s (1997) √≥ta √©szlelt√©k Portug√°li√°ban, Bulg√°ri√°ban, Spanyol- √©s Franciaorsz√°gban. Vannak betegeim Ausztri√°b√≥l, Szlov√°ki√°b√≥l, Csehorsz√°gb√≥l, Rom√°ni√°b√≥l, Szlov√©ni√°b√≥l.
A diagnosis a jellegzetes klinikai k√©p alapj√°n lehets√©ges. V√©gz√ľnk Rickettsia slovaca immunoblot vizsg√°latot, ami azonban csak a hosszabb ideje fenn√°ll√≥ √©s s√ļlyosabb lefoly√°s√ļ esetekben v√°lik pozit√≠vv√°. Kiss√© nyugtalan√≠t√≥, hogy a klinikailag gy√≥gyult, m√°r minden tekintetben t√ľnetmentes betegek egy r√©sz√©ben h√≥napok, √©vek m√ļlva seroprogressio mutathat√≥ ki. A betegeink megnagyobbodott nyirokcsom√≥j√°b√≥l vagy az escharb√≥l vett biopszi√°s mint√°k t√∂bbs√©g√©ben Rickettsia slovaca genomot tudtak kimutatni a Marseille-i Rickettsia Int√©zetben. Az id√©n siker√ľlt elsŇĎ alkalommal, egy francia betegbŇĎl kiteny√©szteni a k√≥rokoz√≥t.
Szinte minden r√©gi√≥nak megvan a maga kullancs terjesztette rickettsiosisa (√Č-Amerik√°ban p√©ld√°ul a R. rickettsii okozta szikl√°s-hegyi foltos l√°z, Oroszorsz√°gban a R. sibirica √°ltal okozott kullancs-typhus), eddig √ļgy tŇĪnik, hogy a TIBOLA end√©mi√°s a legnagyobb ter√ľleten. Maga a k√≥rk√©p azonban tal√°n a legkev√©sb√© s√ļlyos.

Tularaemia (Ny√ļlpestis)

Ez is nyirokcsom√≥-duzzanattal j√°r. A cs√≠p√©s helye kb. egy h√©t m√ļlva lencs√©nyire megduzzad. A cs√≠p√©shez k√∂zeli r√©gi√≥ban - a TIBOL√Ā-val ellent√©tben - igen f√°jdalmas, forr√≥ tapintat√ļ, lobos bŇĎrrel fedett nyirokcsom√≥-duzzanat keletkezik. A folyamatot magas l√°z, gyorsult s√ľllyed√©s √©s magas feh√©rv√©rsejt-sz√°m k√≠s√©ri. (TIBOL√Ā-ban nincsen laborat√≥riumi elt√©r√©s.) A hetek m√ļlva beolvadt nyirokcsom√≥ kifakad, √©s belŇĎle bŇĪz√∂s v√°lad√©k √ľr√ľl. A nyirokcsom√≥b√≥l √ľr√ľlŇĎ v√°lad√©k rendk√≠v√ľl fertŇĎzŇĎ. Ha ki√ľr√ľl a beolvadt nyirokcsom√≥, az addigra igen meggy√∂t√∂rt beteg l√°ztalann√° v√°lik. A fertŇĎz√©s bizonyos antibiotikumokkal gy√≥gy√≠that√≥, √©s nem kell heteket v√°rni, hogy a folyamat mag√°t√≥l nyugodjon meg. A beteg ell√°t√°sa infectol√≥gusra tartozik. A cs√≠p√©s hely√©n csillag alak√ļ heg marad vissza, mely annyira jellegzetes, hogy ennek alapj√°n √©vek m√ļlva is meg√°llap√≠that√≥ a k√≥risme.

Ehrlichiosis

M√©g nem tiszt√°zott, hogy Eur√≥p√°ban milyen gyakori ez a fertŇĎz√©s. A kullancscs√≠p√©st k√∂vetŇĎ napokban magas l√°z l√©p fel, n√©ha ki√ľt√©sek, esetleg apr√≥ bŇĎrv√©rz√©sek is l√°that√≥k. V√©rvizsg√°lattal m√°jk√°rosod√°s, a v√©rlemezk√©k √©s a feh√©rv√©rsejtek sz√°m√°nak folyamatos cs√∂kken√©se mutathat√≥ ki. N√©h√°ny sz√°zal√©knyi hal√°loz√°ssal is sz√°molni kell. Vannak forgalomban diagnosztikus tesztek, azonban saj√°t tapasztalatom szerint a fent le√≠rt klinikai t√ľnetekkel jelentkezŇĎ betegek t√∂bbs√©ge "negat√≠v" ezekkel a tesztekkel. FeltehetŇĎ, hogy az eredetileg az USA-ban le√≠rt betegs√©g eur√≥pai v√°ltozata egy jelentŇĎs m√©rt√©kben elt√©rŇĎ k√≥rokoz√≥nak tulajdon√≠that√≥. Annak ellen√©re, hogy rendk√≠v√ľli igyekezettel kutatnak Eur√≥p√°ban human granulocyt√°s ehrlichiosist, csak n√©h√°ny igazolt esetet k√∂z√∂ltek. Hasonl√≥ klinikai t√ľnetekkel azonban rendre l√°tunk betegeket, akiket doxycyclinnel k√∂nnyen meg lehet gy√≥gy√≠tani.

Babesiosis

A mal√°ri√°hoz hasonl√≥, Ixodes kullancsok √°ltal is terjesztett fertŇĎz√©s. A protozoon (hum√°n eseteket Eur√≥p√°ban eddig csak a B. divergens √°ltal okozottakat igazoltak) a v√∂r√∂sv√©rsejtekben szaporodik. A sz√©tesŇĎ v√∂r√∂sv√©rsejtekbŇĎl nagy t√∂megben kiszabadul√≥ haemoglobin elt√∂meszeli a glomerulusokat, √©s feket√©re festi a vizeletet. A hal√°l magas l√°z k√≠s√©ret√©ben, a DIC jellegzetess√©geit mutatva k√∂vetkezik be. Ilyen s√ļlyos klinikai k√©pet azonban Eur√≥p√°ban csak √°llatokban illetve splenectomiz√°lt betegekben l√°thatunk. Amerik√°ban egy m√°sik faj, a B. microtii okoz emberi megbeteged√©seket. B√°r ez a faj jelen van n√°lunk is, de eddig ismeretlen okokb√≥l csak √°llati megbeteged√©st okoz. A B. microti-fertŇĎz√©st azonban Eur√≥p√°ban is gyakran ki lehet mutatni, de klinikai t√ľnetet - egyelŇĎre √ļgy l√°tjuk - nem okoz.
√Ėnmag√°ban teh√°t nincs jelentŇĎs√©ge a fertŇĎz√©snek, de √ļgy tŇĪnik, hogy a Lyme betegek 10%-a babesi√°val is fertŇĎzŇĎdik, 1%-a pedig - mai ismereteink szerint - legal√°bb 3 mikrob√°val tal√°lkozik. K√∂nnyen elk√©pzelhetŇĎ, hogy a nehezen gy√≥gyul√≥ Lyme esetekben t√∂bbes fertŇĎz√©srŇĎl van sz√≥.